Víz- Gáz- Fűtésszerelés

Gyors, pontos, precíz...

3

Korszerű fűtés, Fűtéskorszerűsítés

Korszerű fűtési rendszer

Fűtéss zserelési tanácsok

Korszerű fűtési rendszerek - Gondolatok a fűtéstechnikáról


Magyarországon régiónként különbözik az épületgépészetben dolgozó kivitelező kollégák megítélése az egyes szerelési rendszerek, anyagok alkalmazási lehetőségeiről. Számos vita adódik abból is, hogy pl. mi az eltérés az "egycsöves", illetve "kétcsöves" rendszer között, valamint hogy hol részesítsük előnyben egyiket a másikkal szemben. Vannak azonban szakmánknak olyan sarkalatos pontjai, melyek vonatkozásában - úgy vélem - gondolataim lejegyzésével erősíteni tudom a szakmában kialakult ajánlásokat, szabályokat.

A túlméretezett fűtési rendszerek problémája majdnem ugyanolyan fontos, mint az alulméretezetteké. Azért még senki nem panaszkodott, hogy jó meleg van a lakásában, hiszen leszabályozni mindig lehet. Annál inkább, ha az adott helyiséget nem lehet a kívánt hőfokszintre felfűteni.
Mindezek ellenére a túlfűtött helyiségek üzemeltetési és működési problémáit meg kell vizsgálnunk.
Az egyik legfontosabb szempont az energiafelhasználás: nagyobb teljesítményű fűtőkészülék - nagyobb víztérfogat - lassabb reagálás - nagyobb veszteségek, főleg a hidegindításoknál, azaz a kazán kihasználtsági foka romlik és a gázszámla fajlagosan emelkedik. A beállított szobahőmérséklet csak kisebb-nagyobb lengésekkel tartható, a ki- és bekapcsolások száma (kapcsolási gyakoriság) megnő, és a kazánkorrózió veszélye emelkedik. Nagyon fontos a pontos hőszükséglet meghatározása.
A mai fűtésszerelő szakembereknek óriási ismeretanyagot kell a fejükben tartani ahhoz, hogy minden készüléket, berendezést és szerelvényt csaknem egyforma jártassággal kezeljenek. De nem ez a cél! A szerelőnek a forrást és a technológiát kell ismernie. A rendszertechnikai kialakítás, a tervezés és a szabályozás maradjon a tervezők, a hozzáértő tervezők feladata.

Tervezés: A modern épületgépészet kelléktára több mint bőséges. Ez azt jelenti, hogy a tervezők sem tudják minden esetben a naprakész információkat, és előfordulhatnak hiányosságok a tervekben. Ennek ellenére a mérnöki munka nem hiábavaló, sőt egy összetett rendszer kialakítása gondos előkészítést és megfontolást igényel, hogy a megrendelő igényei maximálisan ki legyenek elégítve és ne a helyszínen kelljen improvizálni. Természetesen a szerelői tapasztalat hatalmas fegyvertény, ami a problémamegoldásnál jelentkezik. Ebből is látszik, hogy a tervező és a szerelő kiegészíti egymást és együttműködésük egy rendszer megvalósításában elengedhetelen.


Az ideális eset az lenne, ha a megrendelő a ház építészeti tervezése mellett már megbízást adna a gépészeti és más szakági tervek elkészítésére is. Ez lényegesen megkönnyítené a szakmák közötti egyeztetést, hogy ne csak a szépség, hanem a ház működése is biztosítva legyen. Az így megtervezett ház ideális terep a szerelő számára, de a tervező nem szállhat ki a munkából, mert esetleges helyszíni problémák felmerülhetnek és azok megoldása nem csak szerelői feladat.
Egy példa erre: a mai kor fűtési rendszere az alacsony hőmérsékletű (maximum 80 oC előremenővel működő) rendszerek összetett kapcsolásokkal, vezérlésekkel, alternatív energiaforrásokkal (pl. napkollektor), esetleg úszómedencével és természetesen időjárásfüggő automatikával, már nem "rutin" feladat.


Saját méretezés, kiválasztás: visszakanyarodva az előbbi megállapításokhoz, vannak olyan helyzetek, melyeket a szerelők saját tudásuk, tapasztalatuk alapján meg tudnak oldani. Az építőanyagok és az építéstechnológia változása már nem engedi meg, hogy a régi szabályok szerint legyenek a radiátorok, a hőtermelő berendezés, ill. a csőátmérők kiválasztva. A gyártók katalógusai is az új felfogásban közlik a műszaki adatokat.


Kivitelezés, szerelés: Korábbi számainkban részletesen foglalkoztunk csőanyagokkal és technológiákkal, összehasonlító elemzéseket olvashattunk hőleadó berendezésekről. Elevenítsünk fel néhány kritériumot. Nagyon fontos, hogy kipróbált, megbízható anyagminőséget és korszerű, időtálló szereléstechnológiát használjunk. Fordítsunk figyelmet a különböző anyagminőségek kölcsönhatására, hogy pl. a kialakuló korróziót (vas-réz-alumínium) elkerüljük. Vegyük komolyan a gyártóművi előírásokat a szerelésre, beépítésre vonatkozóan, melyek sok esetben a garancia feltételei.
A kitérő után a szerelést kiegészítő tevékenységekre szeretnénk felhívni a figyelmet. A korrekt, pontos és szakszerű szerelés után következik a rendszer mechanikai és esetleges vegyi tisztítása, ez a munkafázis elengedhetetlen a rendszer jövőbeni működési garanciájára. Ezt követi a rendszer tartós nyomáspróbája, és itt látjuk annak előnyét, ha szerelés közben a szakaszolhatóságra is figyelmet fordítunk. A szivárgásmentes csőhálózat biztosítja, hogy a kezelt vízzel feltöltött csőhálózatba nem juthat levegő.

Ha minden rendben, azaz a rendszerre kapcsolt fűtőkészülék is be van üzemelve, jöhet a próbafűtés és az előre meghatározott szabályozási jellemzők beállítása, azaz a beszabályozás.

A hidraulikai kialakításban a korszerű csőanyagok és szerelési egységek mellett a szabályozószerelvények is fontos szerepet töltenek be, pontosan a több körös fűtési rendszerek elterjedése miatt, mert csak így lehet biztosítani a rendszer hidraulikai egyensúlyát.

Tudjuk, hogy a víz mindig a kisebb ellenállás felé áramlik, ezért ha nem szabályozzuk az áramlását, akkor a víz a nagyobb ellenállású rendszereket megkerülve a kisebb ellenállású körökön "fordul meg". Legjobb példa erre egy padlófűtés osztó-gyűjtő egysége, ahol különböző hosszban vannak letekerve a csövek, így az ellenállásuk is különböző. Amennyiben nem szabályozzuk be a körök ellenállását, akkor lesznek olyan padlófűtési mezők, amelyek hidegebbek a többinél, pedig ugyanazt az előremenő hőmérsékletet kapják, csak mivel az ellenállásuk nagyobb, a víz nem tud rajtuk a méretezett állapotnak megfelelően keresztül áramolni.


Radiátoros fűtés esetén ugyanez a probléma adódhat, ha az egyes hőleadók ellenállását nem lehet meghatározni.
A szabályozószerelvények rendszerbe történő beépítésénél általános szabály, hogy a beszabályozáshoz használt fojtószelepeket a viszszatérő vezetékágba kell beépíteni. Tehát a példánál maradva, a padlófűtés osztójára elzáró-, gyűjtőjére pedig szabályozószelep kerül.


Szerelvények és biztonsági berendezések: A fűtési rendszereknél fontos szerepük van a szerelvényeknek. Alkalmazásuk általános érvényű, beépítésüket a rendszer kialakítása határozza meg. A golyóscsap az áramló közeg útját nyitja vagy zárja, szabályozási feladatot nem tud ellátni. A szelep az áramló közeg útját nyitja, zárja és az átáramló közeg mennyiségét is tudja szabályozni. A tolózár megegyezik a szelepnél leírtakkal, de a tolózárat nagyobb átmérőjű vezetékek esetén alkalmazzuk. A visszacsapó szelep egyirányú áramlást engedélyez, nagyon fontos az összetett rendszerek működésében.
A strangszabályzó (ferdeülésű szelep) a fűtési körök hidraulikus beszabályozhatóságának elengedhetetlen szerelvénye. Összetett, ill. többkörös fűtési rendszereknél alkalmazzák. Lehetővé teszi, hogy az ellenállás az összes fűtési áramkörben lehetőleg azonos legyen. Az automatikus strangszabályzókkal elérhető az egyes felszállóvezetékeken a nyomáskülönbség állandó értéken tartása, és így biztosítható a fűtővíz egyenletes elosztása.
A túláram- (by-pass) szelepet változó nyomásviszonyokkal üzemelő fűtési rendszereknél használják. Közvetlen összeköttetést biztosít a fűtési előremenő- és visszatérő-vezeték között. Szivattyúvédelemre is alkalmas, a rendszer zajos működését is csökkenti. Egyes fűtőkészülékek gyárilag tartalmazzák a szerelvényt.
A hőmérőnek merülőhüvelyes, kapillárcsöves és felületi érzékelős kivitele ismert. Kontroll szerepe van a fűtési rendszerben. Elhelyezése indokolt a kazánházi előremenő-, viszszatérő-ágban, kazánházi és padlófűtési osztón, gyűjtőn.
A nyomásmérő beépítése kötelező érvényű a rendszer nyomásviszonyainak ellenőrzésére.
A légtelenítőszelep kézi és automatikus működésű kivitelben kerül forgalomba. Elhelyezési szabályaira a légtelenítésre vonatkozó általános szabályok vonatkoznak.
A szűrő, iszapfogó: a fűtési rendszer mechanikai szennyeződéseinek felfogására alkalmasak, szűréssel, ill. ülepítéssel vonják ki a fűtővízből a szilárd részecskéket. Általában a visszatérő vezetékszakaszba építik be. Szűrő beépítése esetén előtte és utána nyomásmérő beépítése is célszerű az elszennyeződés szemrevételezéssel történő megállapítására.
A töltő-ürítő csap: a fűtési rendszer tápvízzel történő feltöltésére és esetleges leürítésére használják. A rendszer legalsó pontján célszerű elhelyezni, hogy a teljes rendszer víztérfogat leürülhessen. Találkozhatunk olyan visszatérő-ágba építhető szeleppel, amely egy kis szereléssel ürítőcsappá alakítható át. A két funkciót egy szerelvényben találjuk.
A biztonsági berendezések feladata a hőtermelő (kazán) és a fűtési rendszer biztosítása. Az üzembiztonság érdekében egy alapszabályt mindenképpen meg kell említenünk, hogy a biztonsági berendezés és a biztosított berendezés, ill. rendszer közé elzárószerelvényt beépíteni tilos! Amennyiben mégis került beépítettek elzárószerelvényt, úgy annak működtető kézikerekét, ill. karját nyitott állapotban le kell szerelni. A biztonsági szelep a rendszerben, a normál üzemi nyomás feletti nyomás kialakulása esetén a túlnyomás levezetésére szolgál. Kialakításánál ügyelni kell arra, hogy rajta keresztül víz távozhat a rendszerből, és annak felfogásáról, ill. csatornába történő elvezetéséről bűzelzárón keresztül gondoskodni kell.

Versitsné Czentnár Zsuzsanna

Cikk.: VGF Épületgépészeti szaklap


Víz- Gáz- Fűtésszerelés

Kérje ajánlatunkat

Amennyiben kérdése lenne, esetleg ajánlatot kérne ...







Víz- Gáz- FűtésSzerlés

 

Szász-Therm Kft

 

H-2360 Gyál

Széchenyi u. 77.


 

info@szasztherm.hu

www.szasztherm.hu


06 20 280 54 53

 


Hírlevél feliratkozás

Hírek, újdonságok, akciók





 

Linkajánló

 

Akciós gázkazánok már 129 900 Ft-tól
 

Akciós radiátorok 7990 Ft-tól
 

Akciós vegyestüzelésű kazánok már 129 900 Ft-tól

 

Kandallók vízteres, és légfűtéses kivitelben

 

 



 

Szász-Therm kft. © 2012

Portálmotor: | InstantPortal 3.0 | On-line látogató: 1

FEL